A CARAVAGGIO vizsgálat alcsoportelemzése megerősítette, hogy az apixaban hatásosan és biztonságosan alkalmazható rákbetegek kezelé­sére, méghozzá a daganatos betegségek szélesebb körében, mint amit az irányelvek korábban megadtak.

Thrombosis and Haemostasis, 2021. május

A legújabb, gyógyszer-kibocsájtó sztentekkel végzett perkután koronária intervenció (PCI) után a daganatos betegeken nem észleltek több iszkémiás eseményt, mint a kontroll személyeknél.

A stabil szívkoszorúér-betegség a szükséglet és kínálat egyensúlyának időleges felborulása, mely összefügghet ischaemiával, korábbi szívizom­infarktussal, illetve katéterezéssel vagy CT-angiográfiával igazolt plakkok jelenlétével. A kezelés részét képezi a kockázati tényezők kezelése, a trombocitagátlás és antianginás gyógyszerek adása. A kardiovaszku­láris rizikó optimalizálása nem képzelhető el életmódbeli változtatások és a kísérő betegségek kezelése nélkül. Minden esetben a sztatinterápia elindítása az első lépés, ha az nem ellenjavallt. A trombocitagátlás alapköve az acetil-szalicilsav, alternatívája a clopidogrel. Az antianginás szereket fokozatosan kell hozzáadni a terápiás sémához, béta-blokkolóval kezdve. Válogatott esetekben eredményes lehet a revaszkularizáció perkután co­ronaria-intervencióval vagy bypass grafttal.

Pitvarfibrilláció és szívelégtelenség egyidejű fennállásakor a terápiás irányelvek nem K-vitamin-antagonista alvadásgátlók alkalmazását javasolja a stroke prevenciója céljából. A statisztikák azonban azt mutatják, hogy a betegek igen kis hányada kapja meg a szükséges kezelést annak ellenére (21 865 betegből csak 58%-uk, azaz 12 659-en), hogy a kezeléstől várható eredmény meghaladja a nem kívánt következmények (ezen belül is elsősorban a vérzések) előfordulásának rizikóját. Az OAC-kezelés elmaradásának leggyakoribb oka, hogy az orvosok a ténylegesnél nagyobbnak értékelik ezt a veszélyt, ugyanakkor alulbecsülik a kezelés elmaradásából eredő kockázatokat, ez pedig helytelen terápiás döntésekhez vezethet.

European Heart Journal, 2018

Az enyhe iszkémiás stroke-on, vagy magas kockázatú TIA-n átesett betegek kombinált klopidogrel és aszpirin kezelése csökkenti a későbbi súlyos iszkémiás események számát.

Koronária stent behelyzése után egyelőre a 12 hónapos kettős trombocitagátló kezelés javasolható.

A korábbi közleményekkel ellentétben a jelen vizsgálat azt mutatta, hogy a gasztrointesztinális vérzés incidenciája és szövődményei ritkábbak új orá­lis antikoaguláns (dabigatran, rivaroxaban vagy apixaban) szedése mellett, mint warfarint szedők esetében.

The American Journal of Gastroenterology, 2017. május

A rivaroxaban hatásos és biztonságosan adható antikoaguláns, mely nemcsak preklinikai és klinikai vizsgálatokban, hanem a való életben is többféle klinikai helyzetben és betegpopulációban igazolta prioritá­sát mind a K-vitamin-antagonistákkal szemben, mind pedig az új típusú antikoagulánsok között. A cikk a rivaroxaban kardiológiai alkalmazási le­hetőségeit tekinti át.

A nagyszabású, multicentrikus vizsgálatban az utóbbi években nagy remé­nyeket keltő trombocitaaggregáció-gátló ticagrelor nem bizonyult szigni­fikánsan jobbnak az agyi iszkémiás eseményt követő súlyos vaszkuláris történések 90 napon belüli megelőzésében, mint az ilyen indikációban általánosan használt acetil-szalicilsav.

Az új orális antikoagulánsok alkalmazásával lényegesen egyszerűbbé vált a tromboembóliás betegségek kezelése és megelőzése. A K-vitamin-antagonisták – bár igazoltan hatásosak – szűk terápiás tartományuk és az igen rossz terápiahűség miatt nem kielégítők ezekben a kórképekben. Az új orális antikoagulánsok bevezetése viszont számos új kérdést vetett fel. Ezek közé tartozik, hogy a napi adagolás melyik módja alkalmasabb a jobb terápiahűség elérésére, illetve kihagyott vagy extra adagok esetén mi a teendő. Jelen összefoglaló ezeket a kérdéseket járja körül.